A nyugati világban 19 olyan klinikai vizsgálat eredményét publikálták, melyek a Buteyko-módszer asztma kezelésként történő használatát vizsgálták. Minden egyes tanulmány többek közt az alábbi pozitív eredményekről számolt be: köhögés, zihálás és légszomj jelentős csökkenése, asztmás tünetek fölötti kontroll fokozódása, valamint az asztma elleni gyógyszerek szükségességének mérséklődése. Egy tanulmány készítői arról számoltak be, hogy a Buteyko légzéstechnika hatékonyan képes csökkenteni a teljes szérum IgE szintet, mely egy ismert gyulladásos marker.

Az közismert, hogy az asztmás gyermekek és felnőttek légszomjat tapasztalnak, mely olyan érzés, mintha nem jutnának elegendő mennyiségű levegőhöz. Ezen érzés enyhítésére adott természetes reakció az, hogy több levegőt próbálnak a tüdejükbe juttatni, jellemzően a szájukon keresztül. Asztmás gyermekeknél és felnőtteknél gyakran előfordul orrdugulás is, a tüdőben lévő gyulladás ugyanis eljuthat az orrba is.

A fokozottabb orrdugulás (rhinitis) hatására az orrlégzést felváltja a szájlégzés. És részben ez okozza a problémát, ugyanis a tüdőbe jutó hideg, száraz levegő gyulladást okoz a tüdőben. Ezáltal kialakul egy ördögi kör, mivel az asztma hatására a beteg erősebben lélegezik, ami pedig fokozza az asztma súlyosságát. Az asztmás tünetek fölötti kontroll fejlesztéséhez elengedhetetlen a légzésminták fejlesztése az orrlégzés elsajátítása, valamint a légzési volumen normalizálása segítségével.

Ha több levegő jut a tüdődbe – függetlenül attól, hogy a szádon vagy az orrodon keresztül – az irritálja a légutakat, ez pedig a genetikai hajlam függvényében köhögést okozhat. A Patrick McKeown klinikájára ellátogató klienseknek átlagosan 50%-kal csökken a köhögése már két héten belül. Ha gyakran szoktál köhögni, akkor érdemes lehet megmérned a Kontroll Szünetedet. Egész addig tovább fogsz köhögni, míg a reggel mért Kontroll Szüneted nem éri el legalább a 25 másodpercet.

Egy tanulmányban svéd kutatók rávilágítottak, hogy a krónikus stressz az egyik leggyakrabban előforduló diagnózis, mely gyakran kimerültségként jelentkezik. A Nijmegen kérdőív segítségével feltárták, hogy a kimerültségben szenvedő páciensek többségénél a légzésminták sem voltak megfelelők, mely krónikus hiperventilláció formájában jelentkezett. Amikor pedig a kimerültségben szenvedő pácienseket megtanították a hiperventilláció enyhítésére, az jelentősen csökkentette a kimerültségüket, valamint a depresszióval és szorongással kapcsolatos értékeiket is. (Scand J Caring Sci; 2014; 28; 657–664

A szénanátha-szezon során a gyerek vagy felnőtt pollent lélegzik be. Az immunrendszer ezt az ártalmatlan pollent tévesen fenyegetésként azonosítja, és támadást indít a leküzdésére. Ez pedig olyan tüneteket eredményez, mint például tüsszentés, orrfolyás, orrdugulás, valamint szem-, és torokviszketés. Ha normál mennyiségű levegőt lélegzünk be az orrunkon keresztül, az segít biztosítani a vérben található szén-dioxid megfelelő szintjét.

A szén-dioxidról tanulmányok igazolták, hogy jó hatásfokkal képes enyhíteni az allergiás rhinitist (szénanáthát) (Journal Allergy Clinical Immunology Practice 2017). Szénanáthától szenvedő gyerekeknek és felnőtteknek fontos megtanulni, miként dugítsák ki az orrukat, váltsanak orrlégzésre és normalizálják a légzési volumenüket.